A csillag bújócskázni kezd

Egy sárga kendő sarka csiklandozta Csenge orrát a kerti jelmeznapon. A kendők a ribizlibokor ágán lengtek, mellettük papírkoronák, levélfüzérek és puha, pöttyös kalapok sorakoztak. Csenge mindent alaposan megnézett, aztán odaült a festőasztalhoz.

Egy vékony ecset pici csillagot rajzolt a szeme mellé. A csillag aranyosan csillogott. Csenge a kerek tükörbe kukkantott, és örömében napsárga foltok futottak végig a hátán.

CsengePont ilyen jelmezt szerettem volna!

Odatipegett a sárga kendőhöz. A bőre lassan olyan ragyogó lett, mint a kendő, a csillag pedig egyszer csak alig látszott. Csenge közelebb hajolt a tükörhöz. Jobbra fordította a fejét. Balra fordította. A csillagnak csak az egyik csücske villant elő.

CsengeHová lett a jelmezem?

Az aggodalomtól halvány szürke pettyek jelentek meg rajta. Zselyke, a katicabogár, éppen egy levélkoronát próbált fel a fejére. Dénes, a csiga, csíkos papírgallért viselt, amely minden fordulónál finoman susogott. Mindketten Csenge mellé siettek.

ZselykeÉn látom! Ott kukucskál a szemed mellett.

DénesCsak nagyon ügyesen elbújt.

Zselyke leemelt az ágról egy kék kendőt. Dénes a fűbe állított két nagy levelet, közéjük pedig odatett egy könnyű kartonkeretet. Így készült el a jelmezsarok.

ZselykePróbáljuk ki, hol bukkan elő!

Csenge a kék kendő elé lépett. A bőre hűvös kékre váltott, rajta zöldes foltok úsztak. Az apró csillag most tisztán fénylett.

DénesMegvan! A kék égben ragyog!

Ezután Csenge a nagy levelek közé állt. Zöld lett, az orra hegyétől egészen a kunkori farka végéig. A csillag beleolvadt a színébe.

ZselykeMost csak két csücsköt látok!

DénesÉn hármat! Vagy az ott egy morzsa?

Mindhárman nevettek. Csenge zöldjébe vidám, sárga pöttyök keveredtek, és ettől a csillag egyszerre újra elővillant.

CsengeGyorsan, találjatok másik hátteret!

A barátok a kartonkeretre piros kendőt terítettek. Csenge elé állt, és olyan piros lett, mint egy érett málna. A csillag most a szélén látszott a legjobban. Aztán felvette a pöttyös kalapot. Amikor felnevetett, narancsszínű hullám futott végig rajta, és a csillag mintha egy pillanatra hunyorgott volna.

Hamarosan a kert többi vendége is odagyűlt. Egymás után választottak hátteret Csengének: kék kendőt, zöld levelet, piros keretet. Mindenki azt figyelte, hány csücsök látszik, és merre bújik a csillag. Csenge fordult egyet, lépett kettőt, a farkával pedig minden alkalommal vidám karikát rajzolt a levegőbe.

CsengeMost hová rejtőzött?

ZselykeA sárga foltod közepére!

DénesNem is! Már átszaladt a zöldbe!

A játék végén Csenge a virágágyás elé állt. Rózsaszín és lila pettyek jelentek meg rajta, az arany csillag pedig ragyogva ült közöttük. Csenge közelebb lépett egy nagy zöld levélhez. A bőre kizöldült, és a csillag megint szinte teljesen eltűnt.

Zselyke Csengére mosolygott. Dénes megigazította susogó gallérját. Csenge visszamosolygott rájuk, aztán még egyszer játékosan a levél mögé bújt. A csillag nem veszett el. Csak újabb helyet keresett magának a kerti jelmeznapon.