Ugrás a tartalomra

A szél besegít a rajzolásba

Vajon mi lesz abból a rajzból, amelybe még a szél is belefirkál?

Hédi és két pingvinbarátja színes krétatérképet rajzol a jégre a teás kuckó előtt.

A kék kréta éppen Hédi lábujjáig gurult.

HédiMegvagy! Te leszel az ég.

A pingvintáborban aznap jégrajz-napot tartottak. A nagy, sima jég úgy csillogott, mint egy üres tükör. Hédi kék, sárga és piros krétákat rakott maga elé.

Panni, a kis pingvin, mellé ült egy doboz zöld krétával. Márkó, a másik kis pingvinbarát, két lila darabot hozott a szárnya alatt.

PanniMit rajzolsz?

HédiEgy nagy napot. Szép kereket. Pont ilyet!

Hédi lehajolt, és gondosan húzni kezdte a sárga kört. A vonal szépen kanyarodott. Már majdnem összeért a két vége, amikor a szél odasurrant.

Huss! A könnyű krétapor félrelibbent. A sárga körből hosszú, kunkori farok nőtt.

Hédi nevetve nézi, ahogy a szél hosszú kunkori farkat rajzol a sárga napjához a jégen.
Hédi nevetve nézi, ahogy a szél hosszú kunkori farkat rajzol a sárga napjához a jégen.

HédiHoppá! A napomnak farka lett.

Hédi nézte egy pillanatig, aztán elnevette magát. Panni is kuncogott. Márkó körbejárta a furcsa napot.

MárkóSzerintem elindult valahová.

Hédi újra próbálkozott. Kék felhőt rajzolt volna, három puha púppal. Egy púp elkészült. Kettő is. A harmadiknál a szél megpördítette a krétát.

Zirr-zurr! A kék kréta végiggurult a jégen, és tekergő csíkot hagyott maga után.

HédiEz a felhő bizony elszaladt!

Panni a csík végéhez tipegett. Ott a kék vonal találkozott egy zöld maszatkával, amelyet a szél az ő krétájából fújt oda.

PanniNézzétek! A vonalak összekapaszkodtak.

Márkó leguggolt, és végigmutatott rajtuk. A sárga farok a kék csíkhoz kanyarodott. A kék csík a zöld maszatnál fordult el.

MárkóEz nem összevisszaság. Ez egy térképút!

Hédi oldalra billentette a fejét. A kusza rajz tényleg olyan volt, mint sok apró út. Az egyik erre kanyargott, a másik arra. Egy harmadik majdnem körbecsiklandozta Hédi lábát.

HédiAkkor rajzoljunk hozzá térképet!

Panni zöld pöttyöket tett a kanyarok mellé. Pötty, pötty, pötty. Márkó lila nyilakat rajzolt közéjük. Hédi piros karikákkal jelölte a megállókat.

A szél megint odafutott. Egy csipet sárga port a lila nyílra hintett, aztán továbbiramodott.

HédiJól van, te rajzolj csillámot!

Elindultak a vonal mentén. A kék kanyarnál nagyot fordultak. A zöld pöttyöknél hármat tipegtek. A piros karikánál körbeforogtak.

Az utolsó lila nyíl egy alacsony, kerek ajtóra mutatott. Az ajtó mögött ott várta őket a pingvintábor teás kuckója. Az ablak párás volt, odabent pedig bogyótea illatozott.

PanniA térkép ide vezetett!

MárkóÉppen jó helyre.

A három kis pingvin leült az ablak mellé. Két szárnyuk közé fogták a meleg bögrét, és aprókat kortyoltak.

Odakint a színes vonalak még mindig végigtekeregtek a jégen. A sárga nap farka a kék felhőhöz ért, a pöttyök és a nyilak pedig egészen a kuckó ajtajáig táncoltak.

Hédi, Panni és Márkó meleg bögréből kortyol a teás kuckó ablakánál, miközben kint színes krétavonalak kanyarognak a jégen.
Hédi, Panni és Márkó meleg bögréből kortyol a teás kuckó ablakánál, miközben kint színes krétavonalak kanyarognak a jégen.

HédiAzt hiszem, a szél is rajzolt velünk egy kicsit.

Panni és Márkó mosolyogva bólintott. Az ablak előtt a szél még egyszer meglengette a krétaport, mintha ő is azt mondaná: egy kicsit bizony.