Ugrás a tartalomra

Félreáll a korona

Egy ropogós korona, három vidám próba és egy pukedli, amelynél végre mindenki látszik.

Hédi, a kis pingvin oldalra simuló arany papírfejdíszben pukedlizik fókakölyök és jegesmedvebocs barátja mellett az óvodában.

Ropp-reccs! Hédi fején megzörrent a frissen hajtogatott papírkorona. Aranyszínű volt, magas és csupa hegyes csúcs. Amikor Hédi megmozdította a fejét, a korona is megmozdult. Amikor Hédi tipegni kezdett, a korona is tipegni látszott.

Az óvodai csoportszobában mindenki a jelmezes délelőttre készülődött. Egy fókakölyök ezüstszalagot viselt, egy jegesmedvebocs kék csokornyakkendőt. Hédi a pingvintánchoz választotta a koronát.

HédiMost jön a pukedli!

Behajlította a térdét, szétnyitotta a szárnyát, és illedelmesen lebiccentette a fejét. Ropp-reccs, supp! A korona egyenesen a szemére csúszott.

HédiJó napot, korona! Te is táncolsz?

Hédi kikukucskált alóla, és elnevette magát. A társai is vele nevettek. Aztán újra megpróbálták a táncot.

Hédi kikukucskál a szemére csúszott arany papírkorona alól, miközben két óvodástársa vele nevet.
Hédi kikukucskál a szemére csúszott arany papírkorona alól, miközben két óvodástársa vele nevet.

Tipegés jobbra. Tipegés balra. Egy fordulat. Hédi már látta is a következő lépést, amikor jött az újabb pukedli.

Ropp-reccs, supp! A korona megint a szemére huppant.

HédiÍgy csak a saját lábamat látom. Az pedig nem árulja el, merre tipegtek!

A fókakölyök óvatosan visszatolta a koronát Hédi feje búbjára. A jegesmedvebocs két csúcsot lejjebb hajtott rajta.

FókakölyökPróbáljuk meg kisebben!

Hédi tipegni kezdett. Jobbra, balra, pukedli! A kisebb korona nem a szemére csúszott, hanem félrebillent. Az egyik csúcsa csiklandozni kezdte az arcát.

HédiHihihi! Ez a csúcs biztosan nevetést gyűjt.

Hajtottak rajta még egyet. Most lapos lett, akár egy papírpalacsinta. Hédi a fejére tette, de az első fordulatnál lassan hátracsusszant, és puhán a szőnyegre pottyant.

JegesmedvebocsEz a korona inkább üldögélni szeretne.

Mindhárman leguggoltak köré. A korona már nem volt magas. Nem volt szabályos sem. Az egyik fele csúcsos maradt, a másik legyezősre gyűrődött.

Hédi oldalra billentette a fejét. Aztán a koronát is oldalra billentette.

HédiMi lenne, ha nem a fejem tetején ülne?

A fókakölyök keskeny papírpántot hajtott. A jegesmedvebocs kisimított három csúcsot. Az óvónő puha szalaggal segített a pánthoz erősíteni őket. A könnyű fejdísz Hédi feje oldalához simult, mint három vidám aranyhullám.

Hédi megrázta a fejét. A dísz finoman zizegett. Hédi lehajolt. Nem csúszott el. Fordult egyet. Még mindig a helyén maradt.

Hédi, a fókakölyök és a jegesmedvebocs együtt hajtogatják az oldalra simuló papírfejdíszt a szőnyegen.
Hédi, a fókakölyök és a jegesmedvebocs együtt hajtogatják az oldalra simuló papírfejdíszt a szőnyegen.

HédiLátom a lábatokat! Látom a mosolyotokat! Jöhet a tánc!

Az előadáson a kis táncosok egymás mellé álltak. Tipegtek jobbra. Tipegtek balra. Fordultak egyet, aztán még egyet. Hédi fejdísze minden lépésnél halkan megzörrent: zirr-zörr, zirr-zörr.

Végül elérkezett a pukedli. Hédi behajlította a térdét, szétnyitotta a szárnyát, és lebiccentette a fejét. A három aranyhullám megrebbent, de a szeme előtt nem volt semmi.

Hédi látta a fókakölyköt. Látta a jegesmedvebocsot. Látta, hogy mind együtt pukedliznek.

Felcsattant a taps. Hédi mosolyogva odatipegett a társaihoz, és összebújtak egy puha, nevetős kupacba. A fejdísz még egyszer megzörrent közöttük: ropp-reccs. Mintha ő is tapsolt volna.