Janka és a szélcsillagok
Vajon hová vezetnek a bokrok alatt megbújó papírcsillagok?

Egy sárga papírcsillag billegett a ribizlibokor alatt. A szél felkapta az egyik csücskét, aztán visszatette a fűre. Felkapta, visszatette. Mintha a csillag integetett volna.
Janka éppen arra sétált az erdei kertben. Rókavörös bundáját borzolta a szellő, felfedező-tarisznyája pedig halkan koppant az oldalán. Lehajolt a csillaghoz.
JankaHát te hogyan kerültél ide?
A papírcsillag persze nem felelt. A szél viszont besurrant a bokorba, és megzörrentette a leveleket. Ott lapult egy másik csillag, ezúttal kék. Kicsit távolabb, a kerti ösvény szélén egy piros csücsök kandikált ki két kavics közül.
Janka óvatosan a tarisznyájába tette a sárga és a kék csillagot. A pirosat még nem emelte fel. Előbb körülnézett. A csillag egyik sarka a mogyoróbokor felé mutatott, és ugyanarra hajolt három hosszú fűszál is.
JankaA szél erre görgethetett benneteket. De honnan?
A mogyoróbokor ágán vékony madzagdarab rezgett. Janka közelebb lépett. A madzagon apró ragasztófoltok sorakoztak: csillag alakúak, éppen akkorák, mint a tarisznyába tett papírdíszek.
Most már sejtette, hogy a csillagok egy girlandról szöktek meg. Csak azt nem tudta, kié volt. Elindult a meghajló fűszálak mentén. Talált egy zöld csillagot a páfránynál, egy lilát a fatönk mögött, végül egy ezüstöset, amely fennakadt egy alacsony ágon.

Az ösvény egy félreeső kuckóhoz vezetett. A kuckó ajtaját borostyán takarta. Odabentről halk motoszkálás hallatszott.
Mókus MisiJaj, még ez is összegubancolódott!
Janka majdnem benyitott, de megállt. Az ajtó mellett egy kis kosár állt, benne papírszalagok és egy becsomagolt mogyorós sütemény. A csomagon ennyi állt: „Sárinak”. Sári születésnapja éppen aznap volt.
Janka nem akarta elrontani a meglepetést. Finoman megkocogtatta az ajtófélfát, de nem kukkantott be.
JankaMisi, találtam néhány papírcsillagot. Bemehetek, vagy inkább te jössz ki?
Misi kidugta a fejét. Egy hosszú, csupasz madzag tekeredett a farkára.
Mókus MisiMegtaláltad őket? A szél kifújta a girlandot az ablakon! Sárinak készítem, de nemsokára ideér.
JankaAkkor gyorsan visszakeressük a többit. A titkod nálam jó helyen van.
Misi kiszabadította a farkát, és együtt végigmentek az ösvényen. Janka mutatta a nyomokat. A bokor egyik ága lefelé hajlott, alatta narancssárga csillag rejtőzött. A nyírfakéreghez vékony aranyszál tapadt, mellette fehér csillag forgott a fűben.
Egyetlen dísz hiányzott még. Janka először a patak felé indult, mert valami megcsillant a parton. Csakhogy az csak egy harmatos levél volt.
Mókus MisiNézd, Janka! A szél most a bodzabokrot csiklandozza.
A levelek között ott himbálózott az utolsó rózsaszín csillag. Janka nyújtózott érte, Misi pedig lehúzta az ágat. Meglett.

A kuckóban Misi kisimította a madzagot. Janka egymás mellé rendezte a színeket: sárga, kék, piros, zöld, lila, ezüst, narancssárga, fehér, rózsaszín. Aztán visszaragasztották mindet. Misi kötött, Janka tartotta, a szél pedig most már csak olyan gyengén fújt, hogy éppen meglengette a kész girlandot.
Nemsokára halk léptek közeledtek az ösvényen. Janka és Misi gyorsan a nagy páfrány mögé bújt. A délutáni szél elcsendesedett. A papírcsillagok finoman ringtak a kuckó fölött.
Sári félrehajtotta a borostyánt. Egy pillanatig csak nézte a csillagos kuckót, aztán széles mosoly futott végig az arcán.
SáriÓ, de gyönyörű!
A páfrány mögött Janka és Misi egymásra mosolygott. Janka tarisznyájából kilógott egy pici aranyszál, és a csendes szellő még egyszer játékosan meglengette.