Ugrás a tartalomra

Mit rajzol a csendes víz?

Egy pöttyenő, kanyarodó nyom elvezeti Nándit a nádas titkához.

Nándi, a kis vidra és Pötty, a békakölyök buborékokat követve kiszabadítanak egy nádasba akadt uzsonnáskosarat.

Pötty! Egy buborék kipattant Nándi orra előtt. Aztán még egy. Meg még egy.

A reggeli nap éppen bekukkantott a csendes öbölbe. A vízen kerek levelek ringtak, a parton harmatos kavicsok fénylettek. Nándi már lendült is a következő buborék után.

NándiJó reggelt, buborékok! Hová mentek?

A buborékok erre se feleltek, se meg nem álltak. Pötty-pötty-pötty, jobbra kanyarodtak egy lapos kő mellett.

Nándi utánuk úszott. A bajuszáról cseppek peregtek, a mancsával pedig apró hullámokat kavart.

NándiVárjatok csak! Megvagytok!

Erre a buborékok balra fordultak. Átbújtak két tavirózsalevél között, és egyenesen a nádas felé indultak.

NándiNahát! Valahányszor szólok hozzátok, új utat kerestek.

Nándi most egészen halkan úszott. Csak a víz loccsant: locs-locs. A buborékok pedig pöttyentek: pötty-pötty.

Nándi két tavirózsalevél között úszva követi a csendes öbölben kanyarodó buborékokat.
Nándi két tavirózsalevél között úszva követi a csendes öbölben kanyarodó buborékokat.

A nádas szélén valami barnát pillantott meg. Egy fonott kosár ringott félig a vízben. A füle két nádszál közé szorult. Benne sárga, zöld és málnapiros uzsonnás csészék koccantak össze.

A parton Pötty, a békakölyök kuporgott egy széles levélen. Hol a kosarat nézte, hol a reggelijét, amely egy kendőbe kötve várakozott mellette.

PöttyOda akartam tenni a csészéket a lapos kőre. De a kosár beakadt.

NándiEgy szempillantás, és kiszabadítom!

Nándi megfogta a kosár fülét, és húzott rajta egy gyorsat. A kosár billent egyet. A sárga csésze koppant, a zöld csésze kippent, a málnapiros pedig azt mondta: kling!

De a kosár nem jött ki. A füle csak még szorosabban simult a nádszálak közé.

PöttyTalán nem arra szeretne jönni.

Nándi már majdnem újra nekilendült. Akkor a kosár oldalánál felbukkant egy buborék. Körbeszaladt a fül körül, majd kibújt egy lehajló nádlevél alatt.

Utána jött a második. Aztán a harmadik. Mind ugyanazt a keskeny kanyart rajzolta a vízre.

NándiPötty, nézd! A buborékok megmutatják, hol van hely.

Most nem húzták a kosarat. Előbb megnézték az egyik oldalát. Aztán a másikat. Pötty észrevette, hogy egy puha nádlevél átbújt a kosár füle alatt, és ott tartja.

PöttyÉn felemelem a levelet. Te fordítsd arra, amerre a buborékok mennek.

Pötty két kis kezével óvatosan megtartotta a levelet. Nándi a kosár oldalára tette a mancsát.

NándiLassan jobbra. Egy picit előre. Most egy apró kanyar.

A kosár nesztelenül elfordult. Nem tört el nád, nem gyűrődött levél. A füle kibújt a résen, a kosár pedig puhán Nándi elé ringott.

PöttyKint van!

Pötty a parthoz vezette a kosarat, Nándi pedig mellé tolta az orrával. A sárga csésze a lapos kőre került. Mellé a zöld. Végül a málnapiros is, amely még egyszer vidáman megkoccant.

Pötty bogyókat tett az egyikbe, zsenge vízinövényt a másikba. A harmadik csészét Nándi elé csúsztatta.

PöttyEbben elfér néhány ropogós almaszelet. Ketten könnyebben elfogyasztjuk.

Nándi Pötty mellé kuporodott. A kiszabadított kosár csendesen ringott a part mellett, a nádszálak pedig újra a nap felé nyújtóztak.

A vízből még három buborék emelkedett fel. Egy körbefutotta a sárga csésze fényét. Egy megcsiklandozta Nándi bajuszát. Az utolsó Pötty levélülőkéje mellett pukkant szét.

Pötty. Pötty. Pötty. Mintha három apró, vidám pöttyöt rajzoltak volna a reggeli fénybe.

Nándi és Pötty a folyóparton ülnek a színes csészék és az uzsonna mellett, miközben buborékok csillognak a vízen.
Nándi és Pötty a folyóparton ülnek a színes csészék és az uzsonna mellett, miközben buborékok csillognak a vízen.