A legkisebb cipőzenekar
Egy új cipő, két kíváncsi barát és néhány vidám nyikk: ennyi kell a világ legkisebb zenekarához.
A rajzolóasztalokon fehér lapok várakoztak. Mellettük piros, kék, zöld és napsárga ceruzák feküdtek sorban. Miksa éppen feléjük indult az új benti cipőjében.
Bal láb, jobb láb.
Nyikk! Nyikk!
Miksa megállt. Lenézett a cipőjére. A cipő is megállt, és úgy tett, mintha egyáltalán nem tudna semmiről.
Miksa óvatosan lépett még egyet.
Nyikk!
A kis borz gyorsan visszahúzta a lábát. Szeretett volna leülni rajzolni, de nem akarta, hogy a cipője végignyekeregjen a csendes termen.
Lili, a nyuszi, éppen egy marék ceruzát vitt az asztalhoz. Meghallotta a hangot, és Miksa mellé lépett.
LiliMi mondta azt, hogy nyikk?
MiksaAz új cipőm. Minden lépésnél beszél.
Zente, a sün, egy rajztáblával érkezett. Ő is odafülelt. Senki sem nevetett. Mindhárman olyan csendben álltak, hogy még az óvodai falióra halk ketyegését is hallották.
ZenteLépj egy egészen picit!
Miksa aprót lépett.
Nyik.
LiliEz csak egy pici nyikk volt.
Az óvó néni a rajzos polc mellől figyelte őket. A sarokban hevert három lapos ülőpárna és egy puha, csíkos szőnyeg.
Óvó néniKészíthettek belőlük rövid lépegetőutat az asztalig.
Lili letett egy zöld párnát. Zente melléillesztett egy kéket. Miksa a végükhöz húzta a csíkos szőnyeget. Elkészült a puha ösvény.
Miksa rálépett az első párnára. A cipő csak ennyit mondott: nyuk. A másodikon azt mondta: nyek. A szőnyegen pedig alig hallhatóan sóhajtott egyet: nyik.
MiksaItt másképp beszél!
Már nem húzta vissza a lábát. Újra végigment az ösvényen: nyuk a zöldön, nyek a kéken, nyik a szőnyegen.
Lili a térdére paskolt: tam-tam. Zente két ujjával megkopogtatta a rajztáblát: tip-tip. Miksa pedig lépett három aprót.
Nyuk, nyek, nyik. Tam-tam. Tip-tip.
Ez volt a világ legkisebb cipőzenekara. Olyan röviden játszott, hogy a ceruzáknak várniuk sem kellett.
Óvó néniA zenekar elfoglalhatja a helyét a rajzoláshoz.
Miksa végigsétált a puha ösvényen, és leült Lili meg Zente közé. A lapjára először egy zöld párnát rajzolt. Utána egy kéket. A kettő közé három kicsi jelet tett: egy kerek nyukot, egy hegyes nyeket és egy kacskaringós nyikket.
LiliAz ott a cipőhang?
MiksaIgen. Ez pedig az útja az asztalig.
A ceruzák sercegve futottak a papíron. Miksa néha odébb csusszant a székén, hogy elérjen egy másik színt. Ilyenkor az új cipője halkan megnyikkant.
Miksa már nem torpant meg. Ismerte ezt a hangot. Csak visszatette a ceruzát a helyére, és rajzolt tovább, miközben a cipője csendesen őrizte a ritmust az asztal alatt.
