Kié a leveles tányér?
Egy libbenő terítő, háromféle jel és Miksa első igazán fontos óvodai feladata.

Miksa két manccsal vitte a tányérkupacot. Lassan lépkedett, hogy egy se koccanjon.
Az óvodai asztalon már ott feküdt a kockás terítő. Mellette szalvéták várakoztak, a kosárban pedig gömbölyű almák illatoztak.
Az óvó néni aznap reggel Miksára bízta az uzsonnához való terítést. Miksa örült. Még a füle hegye is bizsergett tőle. Azért egy pillanatra megállt az asztal mellett. Ilyet még sosem csinált egyedül.
MiksaElőször csak egy tányért teszek le.
Kiválasztott egy makkosat. Megkereste az asztalon a makk jelét, és a tányért pontosan elé csúsztatta.

MiksaEgy makk a helyén.
Ekkor a nyitott ablakon besurrant egy játékos szellő. Megcsiklandozta a függönyt, aztán a terítő sarkát is.
Libb! A terítő felpúposodott. A könnyű tányérok megcsusszantak rajta. A makkos a gombás mellé került, a leveles megfordult, két gombás pedig helyet cserélt.
A szellő már tovább is szaladt. Csak a függöny lengett utána.
MiksaHűha. Most melyik tányér kié?
Miksa összehúzta a szemét. Megnézte az egyik tányért, aztán a másikat. Sok jel nézett vissza rá: makk, gomba, levél, makk, levél, gomba. Egy darabig mind egyformán összevisszának látszott.
Az óvó néni közelebb lépett, de nem nyúlt a tányérokhoz.
Óvó néniMit tudunk biztosan?
Miksa ránézett az első helyre. Ott egy makk volt rajzolva a kis kártyára.
MiksaA makkos tányér ide való. Azt már megtaláltam.
Visszatette a helyére. Aztán odafordult a gyülekező óvodásokhoz.
MiksaSegítetek megmutatni a jeleiteket?
Az óvodások bólogattak. Valaki a makkra mutatott. Más a gombára. A levél jelénél egyszerre három kis kéz is a magasba lendült.
ÓvodásokLevél! Levél! Nekünk levél kell!
Miksa most már nem az egész kupacot nézte. Csak egyetlen tányért fordított meg.
MiksaEz gombás. Megkeresem a gombát.
A gombás tányér a gombás jelhez került. Kopp. A következőn makk bújt meg. Kopp. Utána egy levél következett. Kopp.
Hamarosan az egész terítésből játék lett.
MiksaMakk?

ÓvodásokAblak felől!
MiksaGomba?
ÓvodásokA kosár mellett!
Miksa vitte, fordította, igazította a tányérokat. Már gyorsabban mozgott, de továbbra is óvatosan tette le mindet.
Végül csak egyetlen hely maradt üresen. A kártyán zöld levél virított. Tányér azonban sehol.
Miksa benézett a kosár mögé. Semmi. Megnézte a szalvéták alatt. Ott sem volt. Aztán észrevette, hogy a terítő széle furcsán púposodik.
MiksaTalán a szellő betakarta.
Felemelte a terítő sarkát. Alatta lapult az utolsó tányér, rajta egy nagy, kerek levéllel.
ÓvodásokMegvan!
Az utolsó leveles tányér is a helyére simult. Az asztal körül szépen sorakozott a makk, a gomba és a levél.
Miksa leült a többiek közé. Az almák körbejártak, a tányérok halkan koppantak, aztán egy pillanatra minden elcsendesedett.
Az ablak felől újra megmozdult a levegő. A terítő széle most csak egy picit rezzent.
MiksaLibbenhetsz. Már mindenki tudja, hol a helye.
A terítő puhán visszasimult az asztalra, mintha ő is odaült volna uzsonnázni.