Fénykör
Hová telepednek az apró fények, ha mesét szeretnének hallgatni? Lujzi barátai már készítik is a puha helyeket.
A ribizlibokor alatt még őrizte a föld a nappali meleget. Lujzi előbújt egy levél mögül, nyújtózott egy picit, és felkapcsolta puha, sárga fényét.
Ekkor valami megvillant a fűben. Egy apró fénylő pötty volt. Leült egy kavicsra, aztán felpattant. Mellé érkezett még kettő: pitty, pötty!
LujziTalán ülőhelyet kerestek?
Csiga Panna, a kerti csiga, éppen arra araszolt. Széles levelet húzott maga után, olyan puhát, mint egy zöld párna.
PannaIde üljetek! Pihe-puha levél!
A pöttyök rátelepedtek. Egy pillanatig ragyogtak, aztán továbbpöttyentek. Pitty, pötty — mégsem itt.
Maci, a molylepke, egy alacsony harangvirágon pihent. Meglengette bársonyos szárnyát, és helyet mutatott maga mellett.
MaciItt csend van. És finom virágillat.
A pöttyök körülülték a virágot. Aztán egyikük felröppent, a többi pedig utána. Pitty, pötty — mégsem itt.
Lujzi talált egy mohapárnát. Körberepülte, lesimított róla egy száraz fűszálat, és biztatón felragyogott. A pöttyök lehuppantak a mohára, de hamarosan megint mocorogni kezdtek.
LujziMi hiányzik még?
Panna odaaraszolt a mohához. Maci a szélére telepedett. Lujzi közéjük ült, és a fénye meleg borostyánszínű lett. Nem szóltak. Csak összebújtak egy kicsit.
Erre a pöttyök is megálltak. Egy Lujzi mögé ült. Egy Panna mellé. Egy Maci szárnyához közel. A többi szépen köréjük telepedett. Lassan fényes kör rajzolódott a fűre.
MaciMost már kezdődhet a mese.
Lujzi egy álmos felhőről mesélt, amely puha takarót terített a holdra. Panna behúzta a csápját. Maci összecsukta a szárnyát. A fénylő pöttyök egyre kisebbeket pislogtak.
A csillagok fent ragyogtak. A fénykör lent pihent. Lujzi lámpása lassan gyöngyházszínűre, aztán egész picire szelídült.
Panna hazaaraszolt, Maci bebújt a virág alá. Lujzi még egyszer körülnézett. A pöttyök már békésen szundítottak a puha mohán. A kert sóhajtott egy halkat, és elaludt velük.
