Szirom alól pislant a fény
Három apró fény várja, hogy Lujzi megtalálja a helyét az elcsendesedő kertben.

Lujzi három fényjelet készített az esti ösvényhez. Az egyik kerek volt, mint egy harmatcsepp. A másik hosszúkás, mint egy levél. A harmadik pici csillagot formázott.
A kerek fényt a mohapárnához szánta. A levél alakút a harangvirághoz. A csillagot pedig az ösvény végén bólogató százszorszéphez.
Ám arra libbent az álmos szellő. Megemelt néhány rózsaszín szirmot, megforgatta a fényjeleket, aztán ásított egy aprót. Mire továbbsuhant, fény és szirom összekeveredett.
LujziSebaj. Megnézzük szépen, egyenként.
Megérkezett Lujzi két szentjánosbogár barátja is. Egyikük balról világított, másikuk jobbról. Lassan indultak a puha ösvényen.
Az első sziromkupac alól kerek fény pislantott.
LujziKerek fény, merre mész?
A mohapárna zölden és puhán várta. Lujzi odavitte a jelet. A kerek fény leült a moha szélére: pisl-pisl. Lujzi lámpása örömében sárgán derengett.

Mentek tovább. Egy nagy, fehér szirom alatt hosszúkás fény lapult.
LujziLevélfény, merre mész?
A harangvirág halkan megkondult: ling-ling. Lujzi a szárához tette a jelet. A levélfény megnyúlt, aztán kényelmesen elhelyezkedett. Lujzi lámpása már mézszínűen, puhábban világított.
Már csak egy fény hiányzott. A barátok egészen apróra halkították a ragyogásukat. Így vették észre a halvány csillagcsücsköt egy rózsaszín szirom alatt.
LujziCsillagfény, merre mész?

Az ösvény végén a százszorszép álmosan biccentett. Oda került a csillag. Pislantott egyet. Pislantott még egyet. Aztán nyugodtan ragyogott.
Most már három puha fény mutatta az utat: egy a mohánál, egy a harangvirágnál, egy a százszorszépnél. Lujzi és barátai egymás mellé telepedtek a mohapárnára.
Lujzi fénye meleg aranyponttá szelídült. A virágok összecsukták szirmaikat. Az ösvény csendesen derengett, az álmos szellő pedig már csak annyit lehelt: jó éjt.