Ugrás a tartalomra

Surran a lap, lobban a fény

A holdpostán összekeveredett három esti üzenet. Szerencsére Lujzi fénye mellett a legapróbb minta is jól látszik.

Lujzi meleg fénynél segít Palkónak és két kis holdnyúlnak megtalálni a hárompontos képeslap helyét a holdpostán.

Lujzi éppen a Hold peremén sétált, amikor egy képeslap puhán a lába elé siklott.

A lap sarkában apró holdacska fénylett. Lujzi fölvette, és körülnézett. Nem messze kerek ablakú házikó állt. A tetején ezüsttábla billegett: HOLDPOSTA.

Odabent Palkó, a holdpostás, két boríték között forgolódott. Egyet jobbra tett, aztán balra. A másodikat a sapkája alól húzta elő.

PalkóJaj, csillagporos bélyegem! Összekevertem az esti képeslapokat.

Az ajtó mellett Pihe és Pötty, a két kis holdnyúl, álmosan pislogott. Puha fülük már lefelé konyult.

PiheAmíg a lapok nem érnek célba, a csillagablakok sem tudnak jó éjszakát kívánni.

PöttyMi pedig szeretnénk még hallani őket, mielőtt ágyba bújunk.

Lujzi letette a megtalált lapot a másik kettő mellé. A fénye barátságosan derengett a borítékok fölött.

LujziNézzük meg őket szépen sorban.

Az első borítékon vékony holdacska ringott. Pihe az ablakhoz szaladt, és a közeli csillagképre mutatott. Annak legalsó ablaka éppen olyan keskeny ívben világított.

PiheHoldacska a borítékon, holdacska az ablakon!

Palkó az ezüst postalapátra tette a képeslapot. Surr! A lap felsiklott az égbe, és becsusszant az íves ablakon. Az ablak lágyan felragyogott. Lujzi fénye is melegebb lett egy kicsit, mint egy apró mézszínű lámpás.

Pihe egy holdacskás csillagablakra mutat, miközben Palkó útnak indítja a képeslapot, Lujzi pedig világít.
Pihe egy holdacskás csillagablakra mutat, miközben Palkó útnak indítja a képeslapot, Lujzi pedig világít.

A második borítékon csíkos üstökös szaladt. Pötty lassan végignézett az égen. Egy magas csillagablak mellett hosszú, csíkos fényfarok lebegett.

PöttyOtt suhan az üstökös! Oda való a csíkos lap.

Palkó újra megemelte a postalapátot. Surr! A képeslap ívet rajzolt a holdpor fölé, majd eltűnt a magas ablakban. Az üveg mögött egy pici fény integetett. Lujzi lámpása még nyugodtabban, még melegebben derengett.

Már csak egy boríték maradt. Három apró pont csillogott rajta.

Pihe balra nézett. Pötty jobbra nézett. Palkó a szemüvegét törölgette. Lujzi lassan az asztal fölé röppent, hogy jobban megvilágítsa a mintát.

PalkóÉn csak két fényt látok az égen.

PiheÉn is kettőt.

PöttyKettőt fent… és egyet egészen lent!

Mind közelebb hajoltak az ablakhoz. Valóban: két fény egymás mellett pislákolt, a harmadik pedig alattuk bújt meg egy puha holdfelhő szélén.

LujziHárom a borítékon, három az ablak körül.

Pihe megszámolta: egy, kettő, három. Pötty is megszámolta: egy, kettő, három. Aztán egyszerre bólintottak.

Palkó az utolsó lapot is a postalapátra fektette. Most már nem kapkodott. Igazított rajta egy picit, megvárta, míg a holdfelhő odébb úszik, aztán halkan útjára engedte.

Surr… A képeslap lassan a három fény felé lebegett. Amikor célba ért, a csillagablak puhán felragyogott. Lujzi fénye kerek, meleg foltot rajzolt a posta padlójára.

Az egyik ablakból ezüstös hang csendült: „Jó éjszakát!” A másikból halk felelet érkezett: „Szép álmokat!” A harmadik csak hármat pislantott: egyet, kettőt, hármat.

Palkó becsukta a postástáskáját. Pihe és Pötty hazaballagott a kerek kis holdnyúlházba. Fülük már majdnem a földet söpörte.

Bebújtak a holdpehely-takaró alá, Lujzi pedig leült közéjük a párna szélére. A fénye lassan egészen kicsi, meleg pöttyé szelídült.

Odakint a három csillagablak még egyszer felvillant. Aztán elcsendesedett a posta, elpihentek a képeslapok, és a Hold is kényelmesebben elhelyezkedett az éjszakában.

Pihe és Pötty a holdpehely-takaró alatt pihen, Lujzi pedig kis meleg fénnyel ül közöttük.
Pihe és Pötty a holdpehely-takaró alatt pihen, Lujzi pedig kis meleg fénnyel ül közöttük.