Uzsonna a párnák között

Miksa a borzvár szőnyegén ült. Előtte feküdt a kedvenc uzsonnás kendője: puha volt, kockás, és az egyik sarkán apró levél billegett.

Miksa a kendő közepére állította a makkfiguráját. A figura teste fényes makkból készült, a sapkája pedig kissé félrecsúszott.

MiksaTe is jössz Pannához. Így ketten már jártunk ott… majdnem.

Gondosan ráhajtotta a kendő négy sarkát. Egyet jobbról, egyet balról, kettőt felülről. Aztán puha batyut kötött belőle.

Anyu-borz az ajtóban várta.

Anyu-borzIndulhatunk?

MiksaIndulhatunk. De ugye vacsorára hazajövök?

Anyu-borzMég a leves előtt.

Miksa bólintott, és a mellkasához ölelte a batyut.

Panna, a kis pele, egy gyökerek közé épült, kerek ajtajú házban lakott. Amikor ajtót nyitott, fahéj- és almaszag gurult ki mögüle.

PannaSzia, Miksa! Mit hoztál?

A konyhából Panna anyukája is kiköszönt, és odabent maradt, amíg a két barát játszott.

MiksaEgy kendőt. És valakit benne.

Panna nem bontotta ki a batyut. Csak közelebb hajolt hozzá.

PannaAkkor neki is mutassuk meg a házat!

Először benéztek a polc alatti játékzugba. Ott fakockák sorakoztak, és egy gesztenye gurult körbe-körbe egy fatányérban.

Aztán Panna megmutatta a napos sarkot. A falra levélárnyékok rajzolódtak, a padlón pedig egy vastag szőnyeg melegedett.

Miksa már nem szorította olyan erősen a batyut. Megpöccintette a gesztenyét. Megfigyelte az árnyékokat. Minden új volt, de egyik sem sietett.

Panna közben előhozott két kis csészét, egy tányér almaszeletet és egy kancsó langyos csipkebogyóteát.

PannaRendezzünk teázót! Csak egy terítő hiányzik.

Mindketten a batyura néztek. Miksa megfogta a csomót.

MiksaEbben van a makkfigurám. Ha szétnyitjuk, hol fog ülni?

PannaKeressünk olyan helyet, ahol ő is elfér.

Bemásztak a magas asztal alá. Panna letette a csészéket, de amikor felült, a füle hozzáért az asztallaphoz.

PannaEz inkább fülsimogató, mint teázó.

Miksa elnevette magát.

A napos sarokban is próbát tettek. Ott szépen elfértek, de a tea fénye úgy csillogott, hogy Miksa hunyorogni kezdett.

MiksaItt a nap is bele akar kortyolni.

Ekkor Panna félrehúzott egy nagy, zöld párnát. Mögötte sárga párna lapult, amögött pedig egy keskeny, puha zug.

PannaNézd! Egy titkos teázóhely.

Bebújtak a párnák közé. A zug éppen elég nagy volt kettőjüknek. Talán még egy makkfigurának is.

MiksaBiztos, hogy nem borul fel semmi?

Panna óvatosan letett egy üres csészét. A csésze nem billegett. Miksa is megérintette a padlót. Sima volt és biztos.

Miksa kibogozta a csomót. Kihajtotta a kendő egyik sarkát, aztán a másikat. A makkfigura ott feküdt középen, sapkájával lefelé.

MiksaHoppá! Te már le is ültél.

Kisimította a kendőt a párnák között. A makkfigurát a kendőtől külön, a sima padlóra állította, jó messze a csészéktől és az almaszeletektől. Panna a kendőre tette a két csészét, Miksa pedig elrendezte az almaszeleteket.

Kortyoltak egyet. Haraptak egyet. A párnák puhán tartották a hátukat, a makkfigura pedig komolyan figyelte őket a helyéről.

PannaSzerinted jól lát minket?

MiksaIgen. Innen mindent lát.

Később Anyu-borz bekopogott a kerek ajtón. Miksa még egyszer körülnézett Panna házában. Most már tudta, hol laknak a fakockák, hol táncolnak a levélárnyékok, és hol bújik meg a titkos teázó.

Hazafelé a kendő ismét batyu lett. A makkfigura ugyanúgy lapult benne, mint érkezéskor. Csakhogy a kendő most már enyhén almaillatú volt, az egyik hajtásában pedig ott maradt egy parányi, sárga párnapihe.

Miksa megsimította a batyut, és vidáman lépkedett a borzvár felé.